Az elektromobilitáshoz vezető út

A mai gazdasági környezetben az elektromos mobilitás fejlesztése továbbra is prioritást élvez. Ez a fogyasztók növekvő környezettudatosságának, a természeti és éghajlati viszonyoknak, valamint a technológiai fejlődésnek köszönhető. Az autóipari piac változásai lehetőségeket és egyben kihívásokat jelentenek számos vállalat számára.

Kezdjük a statisztikákkal

Az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége szerint az akkumulátoros elektromos járművek európai uniós értékesítése nőtt az idei év második negyedévében, és az összes személygépkocsi-regisztráció 9,9%-át tette ki. A hibrid autók aránya 8,7% volt, szemben a 2021 második negyedévi 8,4%-kal, az eladott darabszám csökkenése ellenére. Ugyanebben az időszakban a benzin- és dízelmotoros autók száma jelentősen csökkent, a piac 55,8%-át adták.

Ugyanebben az időszakban a regisztrált akkumulátoros elektromos járművek (BEV-ek) darabszáma 11,1%-kal nőtt az EU-ban. Spanyolország és Franciaország a BEV-ek kétszámjegyű, +22,0%-os, illetve +18,6%-os piaci részesedésnövekedéséről számolt be. Olaszország és Németország ezzel szemben -19,6%-os és -0,5%-os csökkenést könyvelt el.

Nőtt a piacon a plug-in hibrid elektromos járművek száma annak ellenére, hogy az eladások -12,5%-os kétszámjegyű csökkenést mutattak. A kivétel Spanyolország (+11,3%).

A hibrid elektromos járművek értékesítése az Európai Unióban 2,2%-kal csökkent az év második negyedévében. A hagyományos motorral szerelt autók értékesítésének jelentős visszaesése miatt azonban összességében 22,6%-kal nőtt a hibrid elektromos járművek aránya. A négy legnagyobb uniós piac ellentétes eredményeket mutatott. Franciaországban és Spanyolországban emelkedő tendencia (+7,2%, illetve +2,7%), míg Olaszországban és Németországban csökkenő tendencia (-9,3% és -6,5%) volt megfigyelhető.

A kihívások folytatódnak

Az elektromos, hidrogén- vagy gázüzemű járművek által használt utakat az úgynevezett „tiszta közlekedési zónák” kategóriába soroljuk. Sok esetben azonban még várat magára a kérdéskör szabályozására vonatkozó jogszabályok kidolgozása. Manapság számos alapvető árut közúton szállítanak, és az ilyen szolgáltatások iránti kereslet folyamatosan növekszik. A flottatulajdonosok, a teherautó-gyártók és az energiaszolgáltatók egyre inkább a közúti szállítási szektor szén-dioxid-mentesítésére összpontosítanak. Ennek ellenére a CO2-kibocsátás csökkentése továbbra is komoly kihívást jelent.

Ahhoz, hogy az elektromos mobilitás széles körben életképessé váljon, a hidrogén-üzemanyagcellás technológiának és a munkavállalók ehhez kapcsolódó kompetenciáinak egyaránt fejlődniük kell ebben az iparágban. A nyilvános töltőállomás-hálózati infrastruktúra támogatására roaming megoldásokat is be kell vezetni.

A logisztikai szektor kulcsszerepet játszik a mai gazdaságban, és jelentős hatással van a globális klímaváltozásra is. A környezet védelme és az iparág szénlábnyomának csökkentése érdekében az AsstrA összeállította a 2030-ig elérendő fenntarthatósági célok listáját.

„A fuvarozási ágazat jelentős hatással van a környezetre. Figyelembe véve az ügyfelek igényeit és az ENSZ által meghatározott Fenntartható Fejlődési Célokat, arra törekszünk, hogy 2030-ra 50%-kal csökkentsük szén-dioxid-kibocsátásunkat.” mondja Dmitri Krolov, az AsstrA fenntartható fejlődésért felelős menedzsere. „Ez a cél szorosan összefonódik gazdasági és társadalmi fejlesztési terveinkkel. Ennek elérése érdekében:

• a környezetbarát fuvarozási módokat helyezzük előtérbe,

• a legmagasabb ökológiai besorolással rendelkező járműveket használjuk,

• előnyben részesítünk olyan alvállalkozókat, amelyek alternatív üzemanyagokkal üzemelő teherautókkal rendelkeznek,

• CO2-kibocsátást csökkentő informatikai megoldások megvalósításán fáradozunk, illetve

• munkavállalóink képzésével a környezetvédelem legjobb gyakorlatait vezetjük be.”