Karrier
Magyarország a vasúthálózatába invesztálva erősíti potenciálját intermodális tranzitközpontként. Ebben a cikkben Kovács-Máté Botond, az AsstrA-Associated Traffic AG magyarországi fióktelep-vezetője és country menedzsere elemzi Magyarország jelenlegi infrastrukturális projektjeinek következményeit a Kína és Európa közötti kereskedelem tekintetében.
Kovács-Máté Botond
A Magyarország és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok évről évre erősödnek. Jelenleg a Középső királyság (ahogy Kínát gyakran nevezni szokták) Magyarország legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere. Magyarország pedig Lengyelország és Csehország után Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Közép- és Kelet-Európában. Mennyiségét tekintve Magyarország elsődleges export termékei Kínába a műanyag termékek, a gépipari termékek és a fa. A Kínából származó magyar import pedig elsősorban gépek és vegyipari termékek képében testesül meg.
A Kínából Magyarországra tartó vonatok túlnyomó többsége egyelőre a fehérorosz határ közelében lévő lengyel Małaszewicze városában lépi át az uniós határt. Ez a világ legnagyobb olyan vasúti terminálja, ahol a széles nyomtávú vonatokról a normál nyomtávú vonatokra kell átrakodni az árukat. A létesítmény kapacitása azonban korlátozott, az infrastrukturális beruházások egyre sürgetőbbek. Központi logisztikai terminált szükséges építeni a Lengyelország északi kikötőibe és logisztikai termináljaira irányuló és onnan érkező szállítások javítása érdekében, és fel kell gyorsítani a vasútvonal fejlesztését. Ezek a beruházások jelentősek lesznek, de nem elegendőek, így az ellátási lánc résztvevői aktívan keresik az alternatívákat. Magyarország azzal, hogy jelentős összegeket fektet be a vasúti infrastruktúrába, nagyobb vasúti forgalmat kíván kiszolgálni Kínából, és megelőzni tervezi Lengyelországot, mint az ázsiai árufuvarozás legfontosabb európai logisztikai központját.
Az ázsiai vasúti forgalom „kereskedelmi monopóliumáért” folyó versenyben Magyarország egyik első beruházása a Budapest–Belgrád vasútvonal modernizálása volt. Ez a beruházás 2013-ban kezdődött, és nagyrészt kínai hitelből finanszírozták. Az általános késések ellenére a projekt várhatóan 2025-re befejeződik. A vállalkozás fő célja a szállítási idő lerövidítése azáltal, hogy közvetlen összeköttetést biztosít Közép- és Kelet-Európa valamint a görögországi Pireusz kikötője között.
Eközben a 2020-ban gyorsan növekvő rakománymennyiség és a meglévő közlekedési folyosók elégtelen kapacitása miatt a nemzetközi vállalatok alternatív útvonalakat keresnek, például Ukrajnán keresztül. 2021 januárjának elején Magyarország megkezdte az East-West Gate konténer terminál építését Fényeslitkén, 20 km-re az ukrán határtól. A fejlesztés gyorsan haladt, így májusban már egy szabványos nyomtávú vasútvonallal össze is kapcsolták Fényeslitke vasútállomást és az új terminált. A létesítmény lehetővé fogja tenni a konténerek átrakodását a széles nyomtávról a szabványos nyomtávú vágányra. Az új terminál átrakodási kapacitása akár évi 1 millió TEU lehet a tervek szerint.
Az AsstrA Hungary, szorosan együttműködve a vállalatcsoport más országokban is jól kiépített irodahálózatával, folyamatosan arra törekszik, hogy az egyedi igényeiknek megfelelő és a jelenlegi piaci feltételekhez igazított megoldásokat nyújtson az ügyfeleinek, bárhol is üzleteljenek azok.