Az Európai Unió Bírósága a múlt héten határozatot hozott, amelyben meghatározta, hogy ki a tényleges munkáltatója a járművezetőnek, amennyiben munkaerő-kölcsönző ügynökség alkalmazza külföldön, és milyen előírások érvényesek rá ilyen esetben. Az Európai Bíróság szerint a kamionosokat a tényleges, és nem a formális munkáltató országának törvényei szerint kell alkalmazni
A ciprusi AFMB Ltd munkaerő-kölcsönző ügynökség ügyében született ítéletben (C-610/18), amelyet idén július 16-án hirdettek ki, az EU Bírósága úgy határozott, hogy a nemzetközi szállítmányozást kiszolgáló teherautó vezetőjének munkaadója az a vállalat, amely ténylegesen irányítást gyakorol az adott járművezető felett, aki viseli a valóságban a megfelelő költségeket és a javadalmazás költségeit, és ténylegesen jogosult felmondani a járművezetőnek. Nem pedig az a cég, amellyel a teherautó vezetője munkaszerződést kötött, és amely formálisan a szerződésben munkaadóként szerepel.
Az Európai Unió Bírósága magyarázata szerint az AFMB Ltd, amelynek a székhelye Cipruson van, szerződéseket kötött olyan szállítmányozási cégekkel, amelyeknek a székhelye Néderlandban van, amelyek alapján kötelezettséget vállalt jutalék fizetéséért, hogy kezeli ezeknek a szállítmányozóknak a teherautóit azok költségére és kockázatára. A ciprusi társaság ezen kívül munkaszerződést kötött a teherautó-vezetőkkel, akik a nemzetközi forgalmat szolgálták ki, és Néderland területén laktak. A szerződések értelmében ez a cég szerepelt munkaadóként. Az említett járművezetők az említett szállítmányozóknak végeztek fuvarozást, az EU két vagy több országában, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) egy vagy több országában.